A svájciak a leggazdagabbak, Magyarország a 33. helyen
Magyarország a 33. helyen áll az egy főre jutó nettó pénzeszközök globális rangsorában - derül ki az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentéséből.
A dokumentum megállapítja: az egy főre jutó globális nettó pénzeszköz növekedés 2011-ben csak 0,6 százalékot tett ki, és az elmúlt 11 évben az eszközök reálnövekedése nem következett be. Általánosságban jellemző a folyamatos adósságtörlesztési fegyelem és a biztonságra való törekvés, ugyanakkor az is igaz, hogy világszerte egyre többen élnek jólétben.Az Allianz tegnap jelentette meg Globális Vagyonosodási Jelentésének harmadik kiadását, mely több mint 50 ország háztartásainak eszköz- és adóssághelyzetét veszi górcső alá. A beszámolóból kiderül, hogy a 2007/08. évi pénzügyi válságot követő, pénzeszközök területén megnyilvánuló egyértelmű fellendülés tavaly hirtelen megtorpant: a 2009. és 2010. évi rendre 7,8 százalékos és 9,7 százalékos növekedési adatokat követően 2011-ben az egy főre jutó nettó pénzeszközök mindössze 0,6 százalékos bővülést mutattak. A kiábrándító jelenség oka mindenekelőtt a bruttó pénzeszközök csekély növekedésében keresendő.
Az Allianz jelentése szerint általánosan szólva, eszközállomány és dinamizmus tekintetében a világ két részre osztható. Vannak egyrészt Észak-Amerika gazdagabb országai, Nyugat-Európa, Japán és a Csendes-óceáni térség, melyek a múltban igen gyenge növekedést tudtak felmutatni. 2000 óta az egy főre jutó pénzeszköz állomány növekedése ezen országokban csak évi 1,2 (Japán) és 2,4 (Csendes-óceáni térség) százalék között mozog. Európai szemszögből ez különösen aggasztó: ha az eszköznövekedést és az éves 1,3 százalékos növekedési rátát tekintjük, Nyugat-Európa már Japánhoz kezd hasonlítani. Ezen felül pedig a világ gazdag régióinak van még egy közös, kedvezőtlen vonása: az egy főre jutó nettó pénzeszközök csökkentek a Lehman-válság óta, bár Nyugat-Európában e csökkenés kizárólag a tavalyi hanyatlásnak tulajdonítható.
Magyarország inkább a fejlett gazdaságokhoz hasonlít. Míg tavaly Magyarország komoly visszaesést könyvelhetett el (-8,3%) az egy főre jutó nettó pénzeszközök területén, addig a 2011-es érték legalább kicsit meghaladja a - 2007-ben mért - válság előtti csúcsot. Még hosszabb időtávon szemlélve a helyzetet, Magyarország egy főre jutó nettó pénzeszköz-növekedése (éves növekedési ráta 2000 óta: +6,2%) közelebb áll Németországéhoz, mint a regionális átlaghoz (Kelet-Európa: +11,6%). Ez a viszonylag gyenge teljesítmény kizárólag Magyarország lakossági adósságállományában látott gyors növekedésnek tudható be. Globális összehasonlításban Magyarország 33. volt a leggazdagabb országok listáján, ahol az egy főre jutó nettó pénzeszközök átlaga 2011 végén 5.220 euró volt. A listát egyébként évek óta Svájc vezeti (utána hosszú szünet), a második és harmadik helyen Japán és az USA következik.
(A teljes cikk itt elolvasható.)
