Vállalhatatlanul lassú az ügyintézés a vasúttársaságoknál
Egy szakmai szervezet a közútról a vasútra, illetve vízi útra terelné a szállítások egy részét, de azt is kifogásolja, hogy a vasúttársaságok vállalhatatlanul lassan tudnak csak fuvarozási ajánlatot adni a szállítmányozó cégek számára, ha a szállítmányozók nem a napi rendszerességgel használt és kipróbált útirányokra kérnek ajánlatot.
A közúti áruforgalom 5-10 százaléka vasútra, vízre irányítható, ezáltal éves szinten közel 82 milliárd forinttal csökkenhetnének az állami útfenntartás kiadásai, és 9,6 millió tonnával nagyobb mennyiségű árut fuvaroznának a vasúttársaságok – a Közlekedéstudományi Intézet kutatásai alapján erre a következtetésre jutott a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). Az átterelés hatására a közúthasználati díjakból származó bevételek csökkennének ugyan, de a vasúti pályahálózatot működtetők bevételei ennél akár 20 százalékkal nagyobb mértékben is emelkedhetnek. E mellett a kikötők és a vízi fuvarozásban érdekelt cégek is forgalomnövekedésre számíthatnának.
Az intermodális fuvarozás helyzetének javítása azért kiemelten fontos, mert a közúti teherforgalom egy részének vasútra és vízi útra terelésével csökkennek a közút fenntartási kiadásai, javul az utak állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés (a károsanyag-kibocsátás és a zajszint), továbbá a kamionok által okozott torlódás és balesetveszély – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. A szövetség az uniós közlekedéspolitikai elvárások teljesítéséhez elengedhetetlen fejlesztések mielőbbi megkezdését javasolja, részben annak érdekében, hogy az unió közlekedéspolitikájában meghatározott elvárások teljesíthetők legyenek, vagyis hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák le.
A magyarországi intermodális árufuvarozás hatékonysága és versenyképessége érdekében egyebek között a vasúti kocsiállomány, illetve a MÁV Start tulajdonában lévő vasúti vontató-, illetve mozdonyállomány fejlesztését javasolja az MLSZKSZ, emellett a Budapestet délről elkerülő V0 vasúti körgyűrű megépítését is szükségesnek tartja. A szakmai szervezet azt is kifogásolja, hogy a vasúttársaságok vállalhatatlan mértékű időintervallumban tudnak csak fuvarozási ajánlatot adni a szállítmányozó cégek számára abban az esetben, ha a szállítmányozók nem a napi rendszerességgel használt és kipróbált útirányokra kérnek árajánlatot.
Az MLSZKSZ szerint Magyarországon megfelelő fejlesztéssel Záhony átrakókörzete lenne alkalmas arra, hogy a kelet−nyugati irányban zajló vasúti áruforgalom fogadásának stratégiai pontjává és Európa keleti tranzitkapujává válhasson. Jelenleg Záhony körzete nem versenyképes a szlovákiai és lengyelországi átrakókkal szemben – állapította meg a szervezet, amely a logisztikai pályázati rendszer korszerűsítése mellett a terminálok és kikötők 70 kilométeres körzetének útdíjmentességét is javasolja.
napigazdasag.hu
