Vizsgáztatás: a MÁV és az NKH gusztustalan módon összejátszik, jövőre sok minden változik!
Szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás régóta szorgalmazza a tesztalapú vizsgáztatás bevezetését minden munkakörben, ez jövőre valóra válik. Emellett a forgalom lebonyolításával nem összefüggő munkakörökben ellenezzük a felesleges forgalmi ismeretek számonkérését, ennek megváltoztatása azonban nem a KTI kompetenciája.
Novák László, a KTI Vasúti Vizsgaközpont igazgatója volt a vendégünk, szabadszájú összefoglalónk következik. Bárány Balázs a VDSzSz Szolidaritás alelnöke ugyanitt elmondta: a MÁV és az NKH sok tekintetben gusztustalan módon összejátszik, és egymásra mutogat.
Az eltelt 2,5-3 évben a KTI – szakszervezetünk közbenjárására is – felülvizsgálta a vizsgaszabályzatot és az eljárási rendet. Ennek megfelelően a miniszterhez már benyújtották jóváhagyásra az új vizsgaszabályzatot és eljárási rendet, ezt ugyanis csak miniszteri aláírással lehet kiadni, majd 15 nappal később lehet hatályba léptetni. Remélhetően 2016. január 1-jétől már az új eljárási rend alapján működhet majd a KTI Vasúti Vizsgaközpontja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az időszakos vizsgák esetében valamennyi munkakör esetében bevezetik a tesztalapú vizsgáztatást. Ehhez persze át kell dolgozni az időszakos vizsgák tesztkérdéseit, a tesztlapokat – ezen dolgoznak a KTI munkatársai. Természetesen, az eddigiekhez hasonlóan mindenkinek időben meg kell kapnia a felkészüléshez szükséges szakanyagokat – erről a KTI és MÁV Csoport már megállapodott egymással.
Az alapvizsgák esetében a szóbeli vizsga kiegészítésképpen megmarad. Ha valaki az utcáról érkezik veszélyes üzembe, esetében más módszertannal kell meggyőződni tudásáról, ezzel szemben az időszakos képzés és a vizsgáztatás már meglévő ismeret frissítését, és annak ellenőrzését jelenti.
Mondjunk egy konkrét példát. Nagyon sokszor felmerül, hogy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak miért kell akár egyszerűsített forgalmi vizsgát tenniük. Novák László szerint erre azért van szükség, mert vannak olyan kollégák, akik bizonyos esetekben hozzányúlnak a jelzőhöz, esetleg vágányzárban vagy egyéb más forgalmi helyzetben végeznek olyan tevékenységet, amihez ezekre az ismeretekre szükség van. Ha azonban nem kell forgalmi tevékenységet végezniük, akkor ettől kezdve az érintett munkavállaló semmilyen formában nem végezhet közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tevékenységet. Novák László hangsúlyozta: ennek eldöntése nem a KTI vagy az NKH feladata, hatásköre.
Amikor nemrég módosult az utasítás, változott a figyelésre kötelezett személyzettel kapcsolatos szabályrendszer is. A hatóság jóváhagyásában az szerepelt, hogy a munkáltatónak kell nyilatkoznia arról, mely munkakörökre kívánja kiterjeszteni ezeket az előírásokat. Ez megtörtént, és ennek tudomásul vételéről a KTI-t a hatóság levélben tájékoztatta.
Bárány Balázs, szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás érdekvédelmi alelnöke hozzáfűzte:
„Úgy gondolom, hogy a sárkánynak az egyik feje leesett, már csak kettő van. Hiszen a KTI-t nem lehet okolni, a KTI kvázi végrehajtja, amit a Pályavasút és az NKH közösen kifundált. A figyelőszolgálattal kapcsolatos eljárás nagy pofátlanság volt a MÁV részéről. Az egész figyelőszolgálat mikéntjét mi vetettük fel, még az F2-es módosítással kapcsolatban. Azért gondoltam, hogy ez a kettősség megvan, mert összejátszottak ellenünk, holott a kedvükre tettünk. Mert a hatóság minket is arra biztatott, hogy a MÁV-nál járjunk el annak érdekében, hogy a figyelőszolgálatra vonatkozó szabályokat úgy formálja, ahogy az számunkra is elfogadható. Pont azért, hogy a forgalombiztonság ne sérüljön.
A MÁV ebből presztízskérdést csinál, és ehhez asszisztál az NKH. Ha nem asszisztálna hozzá, akkor nyilván megkerestek volna bennünket, hogy a MÁV egyeztetett-e velünk vagy sem. Emiatt gondolom, hogy összejátszanak. Viszont jó tudni, hogy akkor a Pályavasutat kell az utasítások változtatásával kapcsolatban nyüstölni, illetve ezzel párhuzamosan az NKH-t is annak érdekében, hogy amit a MÁV-nál el lehet érni, azt ne torpedózzák meg, vagy ne beszéljenek össze. Egyszerűen gusztustalan módon összejátszanak sok tekintetben: amikor mi megyünk oda, akkor ők a jófiúk, mondván, hogy jajistenem, hát ez a csúnya MÁV, a MÁV-nál viszont az NKH-ra mutogatnak.
Novák László leszögezte, hogy a szakmai követelmények meghatározása nem a KTI feladata, ők csak a vizsga módszertanáért és lebonyolításáért felelnek. A jelenlegi rendszer felülvizsgálatán dolgoznak, januártól más rendszerű vizsgáztatás lesz. Ez bizonyos mértékig érinti az alapvizsgákat és az időszakos vizsgát.
Miért hét órás az alapvizsga? Régebben a vizsga 8 órás volt, hiszen a vizsga egy vezényelt napnak, munkaidőnek számított, és mivel ennyi munkabért számoltak el arra a napra, így 8 óra lett előírva. Ez a hagyomány él tovább. Konkrét részleteket egyelőre még nem lehet tudni az írásbeli vizsga hogyanjáról, mivel többféle verzió létezik, amiket majd be kell vezetni. Az viszont biztosnak tűnik, hogy olyan mértékű változás lesz, aminek következtében nem feltétlenül a regényíráson lesz a hangsúly a jövőben.
Egy példával megvilágítva. Tegyük fel, hogy ismertetni kell a „Közeledj felém”-jelzést nappal, éjszaka. Jelenleg a vizsgázó leírja. De a helyes választ hat lehetséges megoldást ábrázoló kép közül is ki lehet választani. Durván leegyszerűsítve ilyen változtatásokra kell gondolni, persze, ettől függetlenül lesznek kifejtős kérdések. Viszont a választ nem kell szó szerint tudni. Az értelemzavaró megfogalmazás, vagy a felsorolás időbeli sorrendjének összekeverése adhat okot a válasz elutasítására.
Novák László egyetértett Bárány Balázs felvetésével, így a közeljövőben (is) felkeressük a KTI-t, hogy a felmerült problémák egy részére megoldást találjunk.
