A jogalkotó tavaly év végén módosította az Mt-t néhány ponton (ebből mindenekelőtt a túlóra felső határának 400 órára történő emelése vált ismertté). A jogász közvélemény számára is vitatható módon "sikerült" a törvényhozásnak a munkanap meghatározásába is belenyúlnia:

87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

  

Miután a jogalkotó nem elégedett meg a pontosítással (?), ennek a szabálynak a kötelező
alkalmazását is meghatározta:

135. §  (1)  A felek megállapodása vagy kollektív szerződés  
a) a 87. §-ban, 

foglaltaktól nem térhet el.

 

Miután a fenti szabály nem áll meg a munkanapnál, (azaz 87. § (2): az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is), az egyes kiemelt ünnepek nem a korábbiakban megszokott 0.00 órakor kezdődnek, hanem az irányadó munkaidő-beosztás szerinti kezdési időpontban (pl. 6.15 órakor). Ez ugyanakkor azzal is jár, hogy pl. az Újév napja január másodikán ér véget. Ennek megfelelően változna a munkaszüneti napra járó díjazás is annyiban, hogy nem a naptári napra, hanem 24 órára járna ez, így ez okozhat némi feszültséget a vezénylések terén, bár összességében nem okoz veszteséget a vasutasságnak.

Szakszervezetünk vitatja, sőt, feleslegesnek és károsnak tartja a jogalkotásnak ezt a lépését, mely egyelőre számunkra is érthetetlen, és mindenekelőtt a MÁV-START Zrt. esetében, megfejthetetlen, ugyanakkor veszélyes elszámolási gyakorlatot is kívánná rákényszeríteni a vasútvállalatokra.

Ezzel szemben jó hír, hogy a munkáltató „megtoldja” ezeket a kiemelt ünnepeket, tehát a jövőben annak is jár majd, akinek a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzési kötelezettsége még az – új meghatározás szerinti – munkaszüneti nap előtt (azaz pl. december 25. napján 0.00 órakor is fennáll).

Ennek megfelelően tehát a munkáltató nem rövidít meg senkit, sőt összességében ezzel többlet munkaszüneti díjazást is fizet. Ezek a változások nyilván nem csak a munkaszüneti napra / annak díjazására vonatkoznak, azonban a gyakorlati alkalmazás valamennyi összefüggését még egyelőre nem látjuk.

A fentiek ellenére, ha az olvasó még mindig nem érti, miről van szó, annyit tudunk mondani, hogy a hiba nem az ő készülékében van.