Napirend előtti felszólalás során Szakszervezetünk kezdeményezte a MÁV CARGO Esélyegyenlőségi tervében meghatározottak szerint kerüljön megalakításra az esélyegyenlőségi bizottság és az Mt 70/A § (2)-ban meghatározottak alapján kerüljön megfogalmazásra az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó éves „akcióterv”. A munkáltató nyitott volt eme felvetésünkre.

Korábbi kezdeményezésünket ismételtük meg, miszerint célszerű volna az ún. cafeteria-kártya bevezetése a Társaságnál, ami megkönnyítené a VBKJ keretösszeg felhasználását és kevesebb adminisztrációt jelentene. A munkáltató ezt a kezdeményezésünket is támogatja, de megjegyezte, hogy jelen pillanatban az adójogszabályok még nem teszik lehetővé a kártya bevezetését, bár várható a jogszabályok kedvező módosítása.

Szorgalmaztuk, hogy Rákos állomás cargos munkavállalói a meglehetősen mostoha körülményeket nyújtó állomási konténer épületből költözzenek át a szomszédos , felújításra váró tégla épületbe (ahol most a kocsivizsgálók vannak). A tégla épület felújítása az idei évre tervezett felújítási tervben szerepel. A munkáltató ígéretet tett arra, hogy az ügyben konkrét információkat közöl velünk.

Az első napirendi pont kapcsán Salamon Béla üzemeltetési igazgató tájékoztatta a VÉT tagjait arról, hogy az év közepétől nagy valószínűséggel a CARGO fogja végezni a vonali kiszolgálást (mivel a PÜ felmondta a kiszolgálásra vonatkozó szolgáltatási szerződést). Ezért 21 tolatási körzet kerül létrehozásra, a körzetek munkáját pedig az un. „tolatási koordinátor” fogja irányítani, szervezni. Ennek az új munkakörnek a betöltésére várhatóan pályázatot ír ki a munkáltató (de nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy már létező munkakör tevékenységi köre kerül átalakításra). Részleteket a munkáltató későbbre ígért. A tevékenységet július 1-től kell a Társaságnak végeznie.

Az első negyedéves munkaerő gazdálkodási adatokból megtudhattuk, hogy az első negyedévben az éves szabadságkeret 23%-át használta fel a Társaság, ez a tavalyi év azonos időszakában 12,4% volt. A túlmunka időtartama a tavalyi év első negyedévéhez viszonyítottan 72%-al csökkent. A 2009. március havi záró létszám 3208 fő, ebből 3108 fő a teljes munkaidőben foglalkoztatott és 100 fő a részmunkaidős. A Társaság átlagos állományi létszáma 3206 fő. A fluktuáció azt mutatja, hogy 1-3 hónapban 24 főnek szűnt meg a munkaviszonya és 16 új munkaviszony köttetett. Összességében a terv alatt vannak a személyi jellegű költségek.

A harmadik napirendhez kapcsolódóan a munkáltató megállapodás tervezetet terjesztett elő, melynek lényege:

vagy - részmunkaidős foglalkoztatás – 7,4 óra helyett 6 óra időtartamra változna – a 81%-os munkaidőhöz az eredeti személyi alapbér 81%-a tartozna, mely természetesen nem lehetne alacsonyabb a hatályos részarányos minimálbérnél. Ez a foglalkoztatási mód a munkáltató elképzelése szerint június 01-től tartana november 30-ig;
vagy - a személyi alapbér 5%-os csökkentését kellene elszenvedniük a munkavállalóknak, december 31-ig, ami a minimálbérnél nem lehetne kevesebb.

Mindkét esetben munkaszerződés módosítás szükséges (amit a munkavállaló vagy aláír vagy nem…)

Az előterjesztést a szakszervezetek eltérő módon értékelték. Az MTSzSz az előterjesztést előrelépésnek tekinti és akként nyilatkozott, hogy tagsága a személyi alapbér csökkentését támogatja. A VSz mind a személyi hatályt érintően, mind más tekintetben javaslatokkal fog élni a megállapodás tervezet szövegéhez.

A VDSzSz Szolidaritás továbbra sem kíván megállapodni a munkavállalók bérének csökkentéséről – ebben minket nem az ÜT választások tartottak/tartanak vissza, ahogy az a VSz infóban (április 17.) elferdítve megjelent –, mivel továbbra is állítjuk, hogy van más mód a személyi jellegű költségek csökkentésére. Egyrészről a teljesítményjutalom idei évi, mindenkit egyformán érintő visszatartása hozhat költségcsökkentést, másrészről a kormányprogram részét képező elem, miszerint a munkáltató által fizetett járulékokat júliustól 5% ponttal tervezi csökkenteni a kormány. Ez számításaink szerint elérheti akár az egy milliárd forint megtakarítást is. Észrevehető volt a VÉT-en, hogy a munkáltató nem gondolkodott el ezen a lehetőségen, mivel felvetésünkre nem reagált. További jelentős megtakarítást eredményez, hogy az idei évre a menetkedvezménnyel kapcsolatos költségektől megszabadulhat a Társaság, így felszabadulhat az az összeg, ami ezzel kapcsolatosan került elkülönítésre az üzleti tervben. Bár ezt a tételt a munkáltató nem tekinti a személyi jellegű költségekkel kapcsolatos tételnek, – pedig az lenne –, hiszen ez adóköteles természetbeni juttatás körébe tartozna.

Ezekkel a megoldási javaslatokkal már az elérni kívánt legalább 300 millió forintos költségmegtakarítás többszörösénél járunk, így lehetőségét látjuk annak, hogy a részmunkaidő ne kerüljön bevezetésre, illetve az állásidő kerüljön eltörlésre. Jeleztük a munkáltató felé, hogy ebbéli gondolkodásmódunkat csak akkor áll szándékunkban felülvizsgálni, ha a tulajdonos a részmunkaidőért és állásidőért cserébe 2011-től (addig létszám színvonal garancia van) foglalkoztatási garanciát vállal, illetve megállapodást tudunk kötni az átmenetileg elvesztett jövedelmek visszapótlásáról. Masa Beáta igazgató asszony az ügyben konzultációt kért, amely kérésnek természetesen eleget teszünk.

Az utolsó napirendi pont keretében tájékoztatót hallhattunk arról, hogy a 73 fő közül, akik korengedményes nyugdíjazásukat kérték, 66 főt (35 nő, 31 férfi) a munkáltató elenged. A munkáltatói intézkedés költsége 199,4 millió forint.

Megköszöntük a munkáltatónak, hogy a 15. sz. Hírmondóban eleget tett helyreigazítási kérelmünknek. A munkáltató korábbi hírlevelében tévesen arról számolt be, hogy a szakszervezetek egyöntetűen támogatják a személyi alapbérek csökkentését, a Társaságot sújtó nehézségek megoldása érdekében. A VDSzSz nem állított ilyet, ezért kértük a helyreigazítást, aminek a munkáltató eleget tett.

Budapest, 2009. május 4.

Összeállította: Mózes Tibor