MÁV: Megszólalt a Vaslady
Aki egyébként nem az, mivel nem tartja magát politikusnak, és "szigorúan szakmai programot hajt végre". Dávid Ilona szerint "kétségtelen, hogy fel kell kavarnunk az állóvizet, sok változást kell elérnünk, amelyek ellenállást váltanak majd ki." A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója megnézte a Margaret Thatcher életéről készült filmet, és tetszett neki.
A brit miniszterelnök a többi közt nem szerette, hogy a szakszervezetek beleszólnak a vállalatok működésébe.
[A Magyar Nemzet interjúját a cikk alján csatolt fájlra kattintva olvashatjátok el - a szerk.]De ki volt Margaret Thatcher? A Wikipedia ezt írja róla:
"Margaret Hilda Thatcher (Grantham, 1925. október 13. –) brit konzervatív politikus, 1975 és 1990 között a Konzervatív Párt vezetője, 1979 és 1990 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke volt, egyben az eddigi egyetlen nő, aki ezen tisztségeket betöltötte. Miniszterelnöksége alatt zajlott le a Falkland-szigeteki háború, amelynek sikere nagyban hozzájárult 1983-as újraválasztásához. 1984-ben járt Magyarországon is. A szovjetektől kapta a „Vaslady” becenevet, melyet büszkén vett tudomásul. Hevesen ellenezte és napjainkban is ellenzi Nagy-Britannia EU-tagságát. Ellentmondást nem tűrő személyisége miatt 1990-re népszerűsége annyira lecsökkent, hogy kénytelen volt lemondani.
Életrajz
Thatcher 1925. október 13-án született az angliai Granthamben (Lincolnshire), Margaret Hilda Roberts néven. Édesapja Alfred Roberts egy vegyesbolt tulajdonosa volt a városban, édesanyja Beatrice Roberts (született: Beatrice Stephenson). Metodista keresztény vallású.
A középiskola elvégzése után 1944-ben vegyésznek kezdett tanulni Oxfordban. 1946-ban elnöke lett az Oxfordi Egyetem Konzervatív Egyesületének. Egyetemi tanulmányai végeztével kutatóként dolgozott különböző brit élelmiszeripari cégeknél.
Versenybe szállt az 1950-es és 1951-es választások alkalmával. Eközben ismerkedett meg Denis Thatcherrel, a gazdag üzletemberrel, akihez 1951-ben férjhez is ment. Végül az 1959-es választások során jutott be a Parlament alsó házába.
Az 1970-es választások után a konzervatívok alakíthattak kormányt, amelyben Thatcher az oktatási miniszteri posztot töltötte be Edward Heath kormányában. 1974-ben a konzervatívok elvesztették a választásokat. 1975-ben indult a Konzervatív Párt elnöki posztjáért, ő volt Heath egyetlen komoly kihívója. A választást kisebb meglepetésre február 11-én meg is nyerte.
A hetvenes évek második felétől egyre inkább megerősödött az a meggyőződése, hogy Nagy-Britanniának radikálisan meg kellene változtatnia politikáját, hogy olyan szabad magánvállalkozások jöjjenek létre, melyeknek működésébe nem szólhat bele sem az állam, sem pedig a szakszervezetek. Az 1978-79-es sztrájkhullámok alatt politikájának népszerűsége annyira megnőtt, hogy 1979-ben megnyerte a parlamenti választásokat is. A kampányban Thatcher üzenete az volt, hogy a Munkáspárt az állami beavatkozások pártja és hogy a szakszervezetek túszává vált.
Így 1979-ben ismét a konzervatívok alakíthattak kormányt, és május 4-én Thatcher lett az első női brit miniszterelnök.
1984-ben ír terroristák merényletet követtek el ellene, de neki sikerült elmenekülnie. 11 évig volt miniszterelnök. 1990-ben visszavonult."
