Hírlevél - 2007. 09. 25.
A szeptember 25-i VÉT-ülésen napirend előtti felvetésekből nem volt hiány. Jogosan, mivel kérésünkre végre reagált Zsákay László, a Gépészeti Üzletág főigazgatója, írásos válaszában azonban nem sok köszönet volt. Szakszervezetünk a korábbi érdekegyeztetéseken többször is kifogásolta, hogy a többi között az ingatlanok takarításáért és fenntartásáért felelős IK Kft. részére gyakran munkájának teljesítése nélkül fizet a munkáltató. Ezen gyakorlat alól a gépészet sem számít kivételnek, információink szerint évente mintegy másfél milliárd forinttal gazdagodik a Kft. az üzletágnak köszönhetően.
A főigazgató válaszlevelében leírta: „a teljesítések nem a korábbi módon történnek, vagyis nem a számlán igazolják a teljesítéseket, hanem az INYR-ben feltüntetett adatok vizsgálata alapján. Amennyiben nincs reklamáció, a teljesítmény elfogadottnak tekinthető, és ezt követően jelenik meg a teljesítés összege a GIR-ben”.Zsákay szúrópróbaszerűen vizsgáltatni kívánja a kiszámlázott teljesítések jogosságát, egyúttal megkérve a VDSzSz képviselőjét, hogy a konkrét esetekről tájékoztassa az üzletág vezetését. Szerintünk mindez a probléma arcátlan eltussolása, ugyanis a szakszervezet legkevésbé sem nyomozóhatóság. Javasoltuk a MÁV ZRt. vezetésének, hogy haladéktalanul tegyen büntetőfeljelentést hanyag kezelés miatt – ismeretlen tettes ellen.
A következő botrányos napirend a KSZ 25/A §-ra vonatkozó módosító indítvány volt, melyet a MÁV és a VDSzSz közösen dolgozott ki annak érdekében, hogy bosszúból egyes, magukat mindenhatónak képzelő munkáltatók ne változtathassák meg kényük-kedvük szerint a dolgozók munkaidő-beosztását, ami sok esetben azt jelenti, hogy napi 4-5 óra utazgatásra kényszerítik a munkavállalót. A tél óta készülő közös javaslat – ami mögül most mégis elvtelenül kihátrált a MÁV, szó szerint így szól:
„A munkáltató a következő munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő-beosztás közlésének időpontjában hatályos munkaidő-beosztáshoz képest az új munkaidő-beosztásban a munkakezdés és munka-befejezési időpontot – a munkavállalóval előzetesen írásban megkötött, elérő megállapodás, vagy helyi függelék ilyen rendelkezésének hiányában – csak akkor változtathatja meg, ha a napi utazási idő a munkáltató érdekében felmerülő okból megvalósul változtatás után a 4 óra időtartamot nem haladja meg.”
A módosítás tartalmazza: a napi utazási idő a tömegközlekedési eszköznek a munkavállaló bejelentett lakó-, vagy tartózkodási helyéről történő menetrendszerinti
indulásától a munkakezdésig tartó időtartam. Hazafelé napi utazási időnek minősül a munka befejezésétől a tömegközlekedési eszköz menetrendszerinti érkezéséig eltelt idő. A munkáltató visszakozására azért került sor, mivel a humánapparátuson belül láthatóan belharcok dúlnak, a humánirányítás pedig képtelen akaratának megvalósítására, mivel a beosztott üzletági humánpartnerek diktálnak úgy, hogy felhívásunkra egyikük se – Pályavasút, Gépészet – nem volt hajlandó nyilatkozni, mi okból nem ért egyet a KSZ-módosító indítvánnyal.
Szeptember 24-én összeült a laktanyákkal foglalkozó munkabizottság, a szakszervezetek részvételével megtartott ülésen megállapított minimális feltételeket az egy nappal későbbi VÉT-ülésen megállapodás-tervezetbe foglalta a MÁV. Sajnos, visszatérő eleme a tervezeteknek, hogy a munkáltató át kívánja verni Szakszervezetünket. Ebben az esetben ugyanis a tervezet második pontjában ez áll: „az aláíró felek egyetértenek abban, hogy alapvetően nincs szükség laktanyarendszerre a jelenlegi formában, optimális munkaszervezés útján mértéke leszűkíthető”. Az optimális munkaszervezésre való hivatkozással a megállapodás lehetőséget teremtene arra, hogy a munkáltató kihátráljon belőle, oly módon, hogy az eredeti célból semmi se valósuljon meg. Gyanúnk azért tűnik alaposnak, mivel a MÁV képviselője követelésünk ellenére továbbra is elzárkózott a laktanyák napirendre tűzését kiváltó valós indok megnevezésétől. Ez pedig nem más, mint amit szóban a munkáltató is elismert: a laktanyák állapota borzalmas, kritikán aluli. A megállapodást a VDSzSz delegációján kívül a többi reprezentatív szakszervezet aláírta.
Ahogy a korábbi VÉT-üléseken is hangsúlyoztuk álláspontunk az, hogy a laktanyák fenntartása helyett az utazó személyzetet panziókban, motelekben kell elszállásolni, ez biztosít ugyanis emberhez méltó körülményeket számukra. A munkáltató vállalta, hogy október végéig átvilágítják a laktanyákat, valamint a laktanyai elhelyezéshez kapcsolódó költségek bemutatására is sor kerül a fenti határidőig.
A MÁV ismételt felszólításunkra továbbá vállalta: októberben kigyűjti, és bemutatja részünkre, hogy az elmúlt öt évben munkaviszonyuk megszüntetését – és nem ritkán magas végkielégítésük kifizetését – követően kik kerültek ismét vissza a MÁV-hoz a szellemi munkakörökben különböző jogcímeken foglalkoztatva – nem csekély jövedelemért. Számunkra érthetetlen, miért kellett őket elküldeni, mint ahogy az is rejtély előttünk, hogy egyes üzletágaknak miért kell jelentős összegeket kifizetni akkor, mikor hosszas viták során se tudjuk elérni a normális megélhetést biztosító bérek elérését, vagy azt, hogy a nyomorúságos munkahelyeken a munkavégzés körülményei némileg javuljanak.
