Rámutatott arra, hogy a bezárással fenyegetett vonalak egy részén a MÁV már a villamosítást tervezte, másokon több százmillió forintos beruházásokat hajtottak végre, míg vannak, amelyeken közúti felüljárók épültek. A sztrájk egyik célja Simon szerint a kapkodó vasútromboló intézkedések leállítása, valamint, az érdemi tárgyalások beindítása a Minisztérium és a szakszervezetek között.
Eddig ugyanis az érdekvédők több levelet is küldtek a tárcának, válasz azonban egyre sem érkezett. A VSZ első embere szerint a sztrájk nem kerülhető el, mivel a GKM tervezett lépése több ezer vasúti munkahelyet veszélyeztet: ez nemcsak a közvetlenül a bezárással fenyegetett vonalakon szolgálatot teljesítő vasutasokat érinti, hanem a többi között a pályafenntartásnál, a járműjavításnál dolgozó munkavállalókat is. Különösen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a vasutasok, akik a vasúti személyszállítás szüneteltetése után nem tudnak majd munkába járni. Az intézkedés Simon szerint tovább rontja a vasút piacképességét: nem valószínű ugyanis, hogy a vonat híján busszal megkezdett utazás során az utas később vonatra szálljon át.
A VSZ elnöke szerint nincs más választás, mint sztrájkkal kikényszeríteni a Minisztérium illetékeseiből a felelős gondolkodást. A sztrájkot szervező másik szakszervezet, a VDSzSz Szolidaritás elnöke Gaskó István beszédében mérhetetlenül cinikusnak nevezte a GKM hozzáállását, mivel a tárca az önkormányzatokra, a térségekre kívánja áthárítani a vonalakon a személyforgalom-szüneteltetésével járó felelősséget. A forráshiánnyal küszködő önkormányzatok november 7-ig kaptak határidőt, hogy a vonalak további üzemeltetéséért „jelentkezzenek”, ennek teljesítése lehetetlen, és ezzel a tárca is tisztában van.
Gaskó kiemelte: a MÁV utóbbi években bekövetkezett széttagolódása mögött azt gyanítottuk, hogy a kiszervezésekkel valójában a vasúti szakszervezetek pozícióját kívánta a vasúttársaság és a GKM gyengíteni. Az így kialakult helyzet azonban egyes munkaköröket kulcspozícióba hozott, ilyenek például a jegyvizsgálók, a vezető jegyvizsgálók, valamint a kocsivizsgálók. Feladatukat ugyanis helyettük a kiszervezés nyomán már másik cégnél dolgozó munkavállaló nem végezheti el, ezt ugyanis a törvény tiltja. Gaskó a korábbi sztrájkok során tapasztalt gyakorlatra is utalt, amikor mozdonyvezetők végezték el a vonatok fékpróbáját, miközben a kocsivizsgálók sztrájkoltak. Most azonban sem a jegyvizsgálók, sem a kocsivizsgálók nem helyettesíthetők mással, és nem is lehet leváltani őket. A VDSzSz Szolidaritás elnöke rámutatott arra: semmi nem igazolja, hogy a 38 vonal személyforgalmának szüneteltetése 6-8 milliárd forint értékű megtakarítást jelentene az államnak, hatástanulmány nélkül ugyanis ezek is csak becslések. Gaskó István elmondta: a még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos tárgyalások sikertelenségéért, és ennek következményeiért a MÁV menedzsmentjét terheli a felelősség, de a megállapodás híján is jogszerű a sztrájk. Az elnök szerint a GKM-hez hasonlóan a MÁV vezetése is cinikus, mivel minden vonatot közlekedtetni kívánnak a sztrájk ideje alatt, ennek az elvárásnak pedig a szolgálati vezetők a sztrájkoló munkavállalók rovására igyekeznek majd eleget tenni. Gaskó szerint a szolgálati vezetők körében terjesztett, a szakszervezetekkel nem egyeztetett tartalmú kiadvánnyal is a munkavállalókkal szembeni keménykedésre bátorítja a helyi vezetőket a vasúttársaság vezetése.
Az elnök arra is rávilágított, hogy a november 7-i sztrájknak hatása van a bértárgyalásokra is. A MÁV Start ZRt. július elsejei tevékenység-kihelyezése után ugyanis a cég adós maradt a 10 százalékos alapbéremeléssel. A cég vezetése a sztrájk során meggyőződhet arról, hogy erős szakszervezetekkel áll szemben, ami megkönnyíti a MÁV Start ZRt-nél év végén folytatott bértárgyaláson követelésünk teljesítését. Hozzátette: ha a november 7-i munkabeszüntetésnek nem lesz hatása, sokkal hosszabb sztrájkokra lesz szükség.